Mai és történelmi szélsőjobb ideológiák és mozgalmak

A szélsőjobb gondolkodás elemzésére és bírálatára rendezett konferencia

2011. június 3.-4., Kossuth Klub, Budapest

 

PROGRAM

 

PÉNTEK

10-kor bevezető: Miért rendeztük ezt a konferenciát?

10 15 Krausz Tamás: A keleteurópai újfasizmus megjelenésének okai
10 45 vita

11 15 szünet

11 30 Tamás Gáspár Miklós: A posztfasizmus
12 00 vita

12 30 Ebéd

13 45 Amelie Lanier: Mi a nacionalizmus? – 1 rész
14 15 vita

14 45 szünet

15 00 Herbert Auinger: Hogyan nyilvánul meg a nacionalizmus? Magyarország új alkotmánya

15 30 vita

16 00 szünet

16 15 L. G.: Ki egy gazdaságilag használható ember?
16 45 vita

17 15 szünet

17 30 Kurdi Krisztina: A történelem átértékelése: nemzeti és etnikai feszültségek a független Ukrajnában

Ezek szerint fél hétkor vége, utána
vacsora

 

SZOMBAT

10-kor pénteki összefoglaló

10 15 Szita Szabolcs: A Bosnyák-féle HARC című egykorú kiadvány és üzenete a mának
10 45 vita

11 15 szünet

11 30 Adam Markus: Szélsőjobboldali csoportok Európában
12 00 vita

12 30 Ebéd

13 45 Juhász József: Szélsőjobboldali irányzatok a délszláv térségben
14 15 vita

14 45 szünet

15 00 John Evers: Az FPÖ
15 30 vita

16 00 szünet

16 15 Tóth András: Ki szavaz a Jobbikra?
16 45 vita

 

KRAUSZ TAMÁS: A keleteurópai újfasizmus megjelenésének okai
A Kelet-Európában felbukkanó szélsőjobboldali szervezetek rendszerimmanens jelenség. Az előadó célja ezen jelenség gazdasági-társadalmi és történelmi-tradicionális okainak megmutatása, regionális sajátosságainak jelzése . Ezentúl az újfasizmussal szemben alkalmazott politikai védekezés gyengeségeit, ennek okait és következményeit akarja fölmutatni.

 

HERBERT AUINGER / AMELIE LANIER: Mi a nacionalizmus?
A nacionalizmus egy olyan elemzését terjeszti elő, amely nem vesztegel felületességekkel, hanem a lényegre tér – és éppen ebben tér el a megszokottól. Alapvető benne a demokratikus állammal szemben foglalt állás. Az, hogy „mi“ magyarok vagyunk vagy osztrákok, a demokráciában is mintegy magától értetődik. De miből áll az a közös vonás, amelyet feltételez a „mi“? A nacionalisták nyelvre, kultúrára, történelemre, „fajra“ szoktak hivatkozni, illetve a „társadalmi szerződésre“, amely állítólag egymáshoz köti egy állam lakóit. Ebből az előadásból következetesen kiderül, hogy mind a két fajta indoklás nem helytálló, hanem a „magyarság“ abból adódik, hogy egy ország polgárai alá vannak vetve az államnak. Az előadó továbbá fejtegeti, a polgárok miért és hogyan helyeselik az állam intézményét, azaz, min alapul a nacionalizmusuk; és miért a fasiszmus, illetve a szélsőjobb gondolkodás csupán ennek radikális következménye.

 

TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS: A posztfasizmus
A posztfasizmusban a rasszizmus csak alárendelt aspektusa a biopolitikai kirekesztő tendenciáknak: ez mindenkit érint, aki nem „produktív”, és akinek jövedelme „illegitim”, azaz NEM a tőkéből vagy a munkából származik. A paranoid neonáci ideológiatörmelékek válaszolni próbálnak az 1989 utáni liberális kapitalizmus képmutatására – avval, hogy éppen ennek a kapitalizmusnak a lényegét fejezik ki, ám nem képmutatóan, hanem őszintén, miközben azt képzelik, hogy antikapitalisták. Így ma számos szociáldemokrata, konzervatív, ökológiai és „antiglobalista” ideologémát adaptálnak; ellenségének még mindig a fölvilágosodást tekintik, mert elfogadják a fölvilágosodás kései liberális értelmezését; paradox módon az emancipációt és az egalitarizmust az „elitek” tájszólásának hallják.

 

L. G.: Ki egy gazdaságilag használható ember?
A „felesleges“ lakosság elbírálása, demokrata és fasiszta hangnemben. Muzulmánok és az alsó néprétegek tagjai Németországban, cigányok Magyarországon – veszélyt jelentenek-e a nemzet számára, és ha igen, akkor miért? Néhány elmélkedés a lakosság azon részének elméleti és gyakorlati kezeléséről, amelyre a tőke már nem tart igényt.

 

KURDI KRISZTINA: A történelem átértékelése: nemzeti és etnikai feszültségek a független Ukrajnában
A független Ukrajna egyre inkább megosztott a II. Világháború megítélésének kérdésében. Ennek kapcsán heves vita folyik egyes történelmi személyiségek megítéléséről és a nemzeti pantheonban elfoglalt helyükről. Mindeközben egyre erősödik a szelsőjobboldali Szvoboda (Szabadság) párt, amely az idei Győzelem Napja ünnepségein már nyílt összecsapást is provokált.

 

SZITA SZABOLCS: A Bosnyák-féle HARC című egykorú kiadvány és üzenete a mának
A Harc c. szélsőjobboldali hetilap megjelenésének (1944. május 20.) magyarországi körülményei. Bosnyák Zoltán, a Magyar Zsidókérdés-kutató Intézet igazgatója és a Harc főszerkesztője. A Harc felépítése, rendszeres szerzői. A főbb rovatok, a kiemelt témakörök és képi megjelenítésük. Bosnyák háború utáni működése, sorsa.
A történelemértelmezés zsákutcái, a szélsőjobboldali irodalom, a Harc újabb kiadása a 2000-es évek elején.

 

ADAM MARKUS: Szélsőjobboldali csoportok Európában
Az utolsó években a szélsőjobb Európa szerte és a nyugati világban előre tör. Néhány országban szélsőjobboldali pártok tudtak a parlamentbe bevonulni, sőt kormányokba beépülni. Az egyes jobboldali csoportosulások között azonban esetenként nagyok a különbségek, amennyiben megszervezésükről, témakörükről, ellenségképükről és tevékenységükről van szó. Így „régi“ és „új“, de „nyugati“ és „keleti“ jobboldal között is különbséget lehet tenni.

 

JUHÁSZ JÓZSEF: Szélsőjobboldali irányzatok a délszláv térségben
Az 1990-es évek elején a délszláv térségben is (hasonlóan Kelet-Európa államainak többségéhez) jobbra lendült a politikai inga, sőt az átalakulást olyan "nemzeti forradalomként" is leírhatjuk, amelyben a nemzeti célok megvalósítása (a függetlenség megszerzése, a nemzetállami egység megteremtése vagy megőrzése) fontosabbnak számított mint a gazdasági reformok megvalósítása vagy a következetes politikai demokratizálás. S minthogy ez a folyamat háborúkkal és (számos tekintetben a háborús periódus után is folytatódó!) társadalmi lepusztulással járt együtt, a nacionalizmusok közönséges sovinizmussá váltak.

 

JOHN EVERS: Az FPÖ
A neoliberális 2000-2006-os „váltási kormányban“ való résztvétel az FPÖ számára nem csak hanyatlást és szakadást jelentett, hanem újabb útkeresést a szélsőjobb iránt. A neoliberális elképzelések háttérbe szorultak, sőt a párt néha a tőkés rendszert elítelő hangot üt meg. Választási kampányaiban az FPÖ mindenekelőtt az Iszlám elleni „kultúraharcra“ fekteti a hangsúlyt, amelynek kereteiben a bevándorlók ellen irányuló utcai mogmozdulásokra buzdít föl, ilyen jellegű „polgári kezdeményezéseket“ is szervez. Nemzetközi szinten arra törekszik, hogy Európa szerte a külön jobboldali csoportokat kösse össze és így teremtsen szélsőjobb hálózatot. Mindez az FPÖ-nek sok sikert hozott: véleménykutatások szerint jelenleg az osztrákok 43 százaléka szeretné az FPÖ-t a kormányban látni.
Mely hagyományokat karol föl az FPÖ? Milyen veszélyt jelent? Miért sikerült neki fellendülni szélsőjobb nézetekkel az elmúlt években? Milyenek a kilátások a jövőben?

 

TÓTH ANDRÁS: Ki szavaz a Jobbikra?
Ebben az előadásban a Jobbik-jelenséget próbáljuk feltárni és megérteni, miért robbant be az ismeretlenségből a középpártok közé az elmúlt parlamenti ciklusban a Jobbik, szélsőségesen „radikális” jobboldali párt. Az elemzés során támaszkodom egy 2003-as és egy 2010-es kérdőíves kutatás eredményeinek újraelemzésére, a Jobbikkal kapcsolatos tudományos és publicisztikai jellegű írások értékeléseire, illetve a Jobbik saját, nyilvánosan elérhető dokumentumaira.

Tóth úr sajnos egészen másról beszélt. Előadása során a következőket állította:

1. Magyarországon 1945 és 1989 között polgárháború volt.
2. Spanyolország a sikeres gazdasági fejlődésnek és az EU-integrációnak fényes példája.
3. Emellett sem riadt vissza attól, hogy a Franco-diktatúra hazugságait a „vörösökről“ ejtse ki, így ennek a rendszer rokonszenvezőjeként mutatkozott be.

 

___

Első következtetések

A történelem ismétlődik: világválság van és minden megbillen a tekintélyuralmi rendszer, a rasszizmus és az idegengyűlölet irányába. Így kiderül, hogy helytelen volt az a felfogás, hogy a demokrácia, mint a piacgazdaság szerves uralmi rendszere tud ilyent megakadályozni. És ebben a tekintetben szintén történelmi megismétlődésről beszélhetünk, hiszen minden fasiszta rendszer demokráciából fejlődött. A demokratikus harc a hatalomért ugyanis nemzeti óhajokat gerjeszt, amelyek nagyon szemtelenné és erőszakossá tudnak válni, ha úgy látják: valaki megfosztja őket a sikerüktől.

 

A konferencia szövegei megjelentek!

Szélsőjobb, újfasizmus, fajgyűlölet vagy „csak” nacionalizmus?
Az új jobboldal foglalkoztatja a nyilvánosságot, erősödik mindenfelé, tüntetéseket szervez és bevonul a parlamentekbe, még az európaiba is.

Mi okozza sikereit? A világválság? Ha igen, miért? A piacgazdaság kudarcának láttán mi teszi a fajt és a nemzetet annyira vonzóvá, mint szellemi mentsvárt? Miért nem billen ki az inga a másik irányba, miért nem kezdenek kételkedni az emberek az államban, a nemzetben és a piacban?

Ennek a konferenciának a szövegei körképet nyújtanak Kelet- és Közép-Európa szélsőjobb mozgalmairól és pártjairól, és igyekezenek választ adni arra a kérdésre, hogy miért ismétlődik meg látszólag a történelem, miért nem bizonyul a demokrácia annak a fasizmus elleni védőbástyának, aminek évtizedek óta hirdetik.

Sőt, mintha a demokrácia éppen az újfasizmus, a szélsőjobb gondolkodás melegágya lenne.

***

Ára: 1 200 Ft

Kapható: Gondolkodó Antikvárium
1012 Budapest, Logodi u. 51.
Nyitvatartás: hétköznapokon 12 és 17 óra között
e-mail: gondolkodo (a) citromail.hu

 

vissza a magyar publikációk oldalához

vissza a bevezető oldalhoz